Kiderültek a robotok és az ember együttélésének valós alternatívái

Érdeklődés és valós tapasztalat

A BGE Kiválósági Központja és a GfK Hungária Piackutató Intézet kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a robotizáció témaköre nincs széles körben jelen a társadalomban. A megkérdezettek mindössze egynegyedét foglalkoztatja a téma, és ők jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkező, a technológia iránt érdeklődő férfiak. Több mint 60 százalék azt állítja, hogy igen kevés tudással rendelkezik a robotokról, még úgy is, hogy a kutatásban résztvevők közel egyharmada – saját bevallása szerint – már találkozott valódi robottal.

Arról, hogy mit vagy kit tartunk robotnak szintén megoszlik a vélekedés. A megkérdezettek jelentős hányada szerint egy robot legfőbb ismérve, hogy önállóan, számítógép által vezérelve tudjon végrehajtani bonyolult feladatot, vagy akár egész munkafolyamatot. Az hogy egy robotnak érzelmei legyenek, vagy külsőleg hasonlítson az emberre egyáltalán nem, vagy alig elvárás. A megkérdezettek szignifikáns része szerint a robotok jelenleg leginkább a játékok világában, vagy ipari és katonai területen vannak jelen, az oktatásban, a vendéglátásban vagy az egészségügyben egyelőre kevéssé.

Várakozás és jövőkép

Érdekes annak kettősége is, hogy milyen várakozással tekintenek az emberek a robotizált jövőre. Egyetértés körvonalazódik abban, hogy mind Európának mind Magyarországnak lehetőségeket hoz a robotizáció. Ráadásul egyéni szinten is pozitívumnak gondolják a robotok által biztosított növekvő kényelmet is, mely a vásárlási szándékban is tükröződni látszik. A kutatásban válaszadók majdnem fele vásárolna háztartási feladatok elvégzésére alkalmas robotot, bár jelenlegi fogyasztói áruk erősen korlátozza a keresletet.

Másrészről viszont, ugyanilyen arányban vannak jelen, akik kifejezetten tartanak attól, hogy a robotok tömegesen elterjednek majd a munkahelyeken. Igen jelentős ugyanis, hogy a felmérésben résztvevők összességében több mint fele szerint a jövőben robotok fognak dolgozni az emberek helyett (9 százalék), illetve a robotok átveszik az emberi munkák jelentős részét (45 százalék). Általános percepció, hogy a robotok veszélyes, az emberi egészségre ártalmas munkaköröket, az egyhangú, monoton feladatokat, az adminisztratív teendőket, illetve a nehéz, fizikailag megterhelő munkákat fogják átvállalni.

A szakértői véleménnyel nagyban összecseng, hogy a fizikai munkát végzők, illetve az alacsonyabb iskolázottságú munkavállalók egzisztenciájára lehet a legnagyobb kihatással a robotizáció; a válaszadók mintegy 60%-a gondolja így. Ennek fényében természetes az aggodalom, valamint a megoldás sürgetése. Bár a felmérés alapján vannak, akik bizonyos munkakörökből kitiltanák a robotokat, és a kutatásban megkérdezettek 40%-a egyenesen alapjövedelmet vezetne be a robotok miatt munkanélkülivé válók számára, a többség a lehetséges károk enyhítésének elsődleges módját az átképzésben és az oktatásban látja.

Felkészülés és felkészítés

Ennek megfelelően prioritássá válik, hogy a robotizációval kapcsolatos ismeretek minél előbb bekerüljenek a középiskolák, de főképp a felsőoktatási intézmények tananyagaiba és oktatási módszertanába. Az edukáció fontosságát hangsúlyozza a Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja is, amely minőségi alkalmazott kutatásaival tágan a kibergazdaság, szűken az Ipar 4.0 témakörére fókuszál. A Központ olyan, a nemzetközi tudományos közösségben, és a hazai vállalkozói szektorban is aktív kapcsolatokkal rendelkező műhellyé kíván válni, amelynek tevékenysége segíti a hazai gazdaság tudásalapú fejlődését. Kutatási tevékenységének eredményeit új képzési tematikák és oktatási anyagok kidolgozásának támogatására kívánja felhasználni.