Nógrád megyében nőttek leginkább a keresetek

A KSH gyorsjelentése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A pénzügyminiszter felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8, illetve 12 százalékkal.
Nem csak a középső és a felső kereseti kategóriákban, de az alsókban is gyorsul a bérnövekedés, így végbemegy a hatéves megállapodástól várt bérkiegyenlítődés. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek leginkább a keresetek, itt erőteljesebben hatott a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelése.
A gazdaság növekedése magával hozza a foglalkoztatottak létszámának emelkedését is. A jól képzett munkaerő megtartása érdekében a munkaadók hajlandók magasabb bért fizetni, a vállalkozásoknál forrást hagy a társasági adó, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése.
Varga Mihály úgy fogalmazott: megfordult a helyzet a nyolc évvel ezelőttihez képest, amikor 12 százalékos volt a munkanélküliség és a munkavállalók keresték a lehetőségeket. Most a munkaadók jelentkeznek a képzett dolgozókért, a beruházások növekedése, újabb üzemek nyitása miatt verseny folyik a munkaerőért.
A miniszter kitért arra is, hogy a régióban csak Lengyelországban emelkedtek jobban a bérek, Magyarország ugyanakkor megelőzte Szlovákiát és Csehországot, felgyorsult a hazai bérek felzárkózása.

A Pénzügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: 9 százalékkal nőttek a reálkeresetek idén az első nyolc hónapban, ami egyre nagyobb mértékben segíti a háztartások bevételeinek növekedését, tovább javítva ezzel a magyar családok anyagi helyzetét. A hatéves bérmegállapodás, a közszféra életpálya-modelljei és a versenyszféra bérfejlesztéseinek eredményeképpen 68 hónapja töretlen a reálbérek növekedése Magyarországon.
A tárca közleménye szerint a dinamikus bérnövekedés a fogyasztás bővülésére is egyre nagyobb hatással van. A kiskereskedelmi forgalom erőteljes bővülése tovább segíti a magyar gazdaság növekedését, így ennek is köszönhetően csak a második negyedévben közel 5 százalékkal bővült a hazai GDP.
A PM arra számít, hogy a következő időszakban tovább emelkednek a bérek Magyarországon, amivel a hazai keresetek hosszú távon egyre jobban közeledhetnek az európai bérekhez.