Gépbeszerzések és az üzemcsarnok felújításának területén is előrelépni tervez az SVG Hungary Zrt., a mintegy 60 fős munkavállalói létszámot pedig akár 200-300 főre is felduzzasztanák. A salgótarjáni céggel és a munkaerőpiac helyi sajátosságaival az M1 aktuális csatorna gazdasági folyamatokat bemutató és elemző, Summa című magazinműsora foglalkozott a napokban.
A műsorban azt a kérdést járták körül, hogy bár mélyponton a hazai munkanélküliségi ráta és történelmi csúcson áll a foglalkoztatás szintje, ugyanakkor a munkaerőpiacnak vannak régiós egyenlőtlenségei. A március-májusi időszak átlagában 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta hazánkban. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette a napokban a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliségi ráta Nógrád megyében az első negyedében 6,9 százalék volt, az érték 0,5 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.
Az egykor 600 főnek munkát adó, silókat, benzinlepárlókat készítő, a helyi köznyelvben – annak minden pozitívumával és negatívumával együtt – Vegyépszerként asszociált gyárnak bő két éve van új tulajdonosa. Kezdetben 46 főt foglalkoztattak, idén tavasztól már 58 munkavállalójuk van, főként hegesztők és lakatosok dolgoznak az üzemben. A távlati cél a 200-300 fős állomány elérése.
Vincze Zoltán, az SVG-Hungary Zrt., mint száz százalékban magyar tulajdonú vállalat operatív vezetője a műsorban kiemelte: jellemzően a környékről toborozzák a munkavállalóikat és a jövőben is ezt az utat szeretnék járni. Ennek érdekében kapcsolatban állnak Salgótarján és a környező városok szakképző intézményeivel is, deklaráltan a térségben képzett szakmunkásokkal képzelik el jövőjüket. Az operatív igazgató azt is közölte: a cég a közeljövőben félmilliárd forintot költ gépekre és az üzemcsarnok felújítására, miközben a béreket uniós támogatásokkal igyekeznek még magasabbra emelni.
Vincze Zoltán szerint bruttó 2400 forintos órabérük sokak számára vonzó ajánlat, a cég több fizikai dolgozót csábított már vissza Salgótarjánba az ország más pontjairól és külföldről egyaránt.
Ismertetése szerint 400-500 ezer forintos bruttó bér a havi kereset a cégnél. Ha ebbe beleszámítjuk azt is, hogy Salgótarjánban a megélhetés költségei messze alatta vannak az országos átlagnak – Budapestről nem is beszélve -, akkor azt mondhatjuk, hogy egy jól képzett, fiatal szakmunkás itt 3-4 év alatt egzisztenciát tud teremteni magának – húzta alá Vincze Zoltán.
A NÓGRÁDI ÁLLÁSKERESŐK JELENTŐS TÖMEGE CSAK ALAPKOMPETENCIÁKKAL RENDELKEZIK
Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője a magazinműsorban elmondta: az első negyedévben 5 százalék feletti volt a hazai GDP-növekedés. Az adatok mögött az is látszik, hogy az immáron közel telített hazai munkaerőpiacon a salgótarjáni, továbbá a nógrádi megyeszékhelyhez hasonló régiók jelentenek még tartalékot. Azok a térségek, ahol az országos átlagot még mindig meghaladja a munkanélküliségi ráta.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Nógrád megyében a 2019. márciusi zárónapon 11 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 1,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Emellett 3600 betöltetlen álláshely szerepelt a nyilvántartásokban. Elvitathatatlan az, hogy a nógrádi munkaerőpiacnak még vannak tartalékai, az ugyanakkor már jelentős kérdés, hogy ennek a tartaléknak munkavállalóként történő megjelenése milyen arányban realizálódhat.
Dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a megye gazdasági életét és helyzetét évről-évre bemutató TOP 50 című kiadványban fogalmazta meg, hogy Foglalkoztatási Főosztályukon és a hat járási hivataluk foglalkoztatási osztályain több mint kétszázan dolgoznak azon, hogy az állást kereső állampolgároknak, illetve a munkaerőt kereső vállalkozásoknak hatékony segítséget tudjanak nyújtani. (Ennek érdekében már Nógrádban is működik egy új típusú közvetítési modell.) A kormánymegbízott emlékeztetett arra is, hogy 2021 év végéig bezárólag 22 milliárd forint feletti összköltségű projektekben, több mint 22 ezer nógrádi álláskeresőt segítenek többek között képzésekkel vagy bérjellegű támogatásokkal, hogy minél eredményesebben érvényesülhessenek a munkaerőpiacon.
A képzések és az egyéni kompetenciák fejlesztésének kormánymegbízott által is kiemelt fontosságát és hangsúlyosságát a nógrádi munkaerőpiac jellemzői igen jól érzékeltetik. Az idei első negyedév adatai szerint a nógrádi álláskeresők 53 százaléka legfeljebb (!) az általános iskola 8 osztályával rendelkezett. Az országos mutató ebben a tekintetben 45 százalék.
A munkát kereső nógrádiak negyede szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, ötöde érettségivel vagy technikusi végzettséggel rendelkezett, míg a diplomás munkakeresők aránya alig haladta meg a kettő százalékot.